Sziasztok!
Üdvözöllek a honlapomon titeket!
Ez az oldal story is és személyes oldal is egyben! Olvashatsz különböző történeteket és megtudhatsz 1-2 dolgot rólam!
Nézz szét!
Érezd jól magad!
És látogass el minél többször!
Csók neketek : MIa <3
Egyik nap mikorra haza értem a suliból anyáék a nappaliban vártak. Azt hittem vmi nagy baj történt-mondjuk befuccsolt apa cége és szegények lettünk vagy vkinek a családból vmi baja esett.-
Mikor beértem a nappaliba anya egyből neki kezdett gondolom azért , hogy gyorsan közölje a rossz hírt, hogy nem mehetek többet shoppingolni a bnőimmel.
-Zsanika, fontos bejelenteni valónk van.
-Anya… csak Zsani mondtam már! A Zsanika túl gyerekes és ha szttem augusztusban töltöm a 18-at akk már igazán nem vok gyerek…!:@- idegesettem fel.
-Rendben, de nekem mindig Zsanika maradsz-mondta anya és átölelt.
-Oké, anya nem haraxom, de legalább közösségbe mellőzzük a Zsanikát oké?
-Jó… rendben –adta meg magát anya..
-Na jó én megyek, még találkozok a haverokkal elköszönök tőlük, aztán focizunk még 1 kicsit ,utána meg majd jövök.
-Rendben, de 10-re legyél itthon ,mert hnap korán indulunk.
-Jó, sziasztok- Ment ki a szobából a 15 éves öcsém,Ádám.
-Mii i?? -kérdeztem –Miért köszön el a haverjaitól és hova megyünk korán reggel vasárnap??
-Hát… erről akartunk veled beszélni apáddal. Hogy hnap elköltözünk..
-Mi??? Miért és hova?? Hnap?? Miért ilyen későn szóltok??
-Nyugodj meg és ülj le had, fejezze be édesanyád-, mondta apa 2 két telefonhívás között.
-apád külföldre is ki akarja terjeszteni a cégét és ,hogy beinduljon, ki kell költöznünk 1 évre .
-De hova??
-Olaszországba, Cattolica-ba, tudod voltunk már ott 1 párszor nyaralni.
-Tudom- szinte gondoltam, hogy Olaszország, de miért?? Miért nem Németország??, persze… tudom, mert anyáék szeretik Olaszországot és anya is és én is olaszul, tanulunk, amire mellesleg később rájöttem ,hogy nem is olyan könnyű mint ahogy gondoltam…, de akk is miért nem Német??- De miért nem szóltatok hamarabb??
-Mert most lett kész a ház amit apád építetett odakint és nem akartunk szólni még nem volt kész és nem volt biztos ez az egész, de csak 1 évig maradunk.
-Csak 1 évig?? Anya itt vannak a rokonaink a barátaim!!És mi lesz a sulival?? Én nem akarok menni.
-Már pedig jönni fogsz és hnap indulunk!!- jelentette ki anya- a sulival, pedig ne törődj, azt már elintéztük.
-De már elköszönni sincs időm, mert még be kell pakolnom-mondtam dühösen, mert nem akartam elköltözni.
-Hát sajnálom… már nem -mondta anya együtt érzően –de így legalább több időd lesz a pakolásra, és semmit nem hagysz majd itt.
-AHA- mondtam és már mentem is fel a szobámba. Ahhoz képest ,hogy apának van 1 irtó nagy cége és gazdagok vagyunk nagyon kicsi szobám volt!
-Remélem legalább nagyobb szobát kapok majd!!- kiabáltam le és becsaptam a szobám ajtaját , felkapcsoltam a zenét jó hangosra és elkezdtem pakolni.